Az Európai Parlament (EP) 2018 őszén adott zöld jelzést a Judith Sargentini nevével fémjelzett, Magyarországgal szembeni  kritikus jelentésnek. A szavazáskor a tartózkodó szavazatokat nem számolták leadott voksnak, így sikerült elérni a jelentés megszavazásához, illetve a hetes cikkely aktiválásához szükséges kétharmados támogatottságot. A magyar kormány ezután az eljárásrendi szabálytalanságra hivatkozva fordult az uniós bírósághoz.
 
Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Parlament eljárást fontolgat az Európai Bizottsággal szemben, mert a képviselők szerint a bizottság jogsértést követ el, amikor nem alkalmazza a január 1-jével életbe lépett jogállamisági feltételrendszert rögzítő jogszabályt, amelyet Magyarország és Lengyelország is megtámadott az Európai Unió Bíróságán, a miniszter leszögezte: "tipikus brüsszeli hatalmi viszályt láthatunk".
 
"A kérdés, hogy ki a főnök: a tagállamok vagy az Európai Parlament? Egyértelmű a válasz: a decemberi politikai megállapodásban nem is volt szerepe az Európai Parlamentnek, hiszen a szerződések nem adnak neki efféle legitimitást. Mégis a balliberális képviselők fenyegetik most a bizottságot, az alku egyik tényleges szereplőjét" - húzta alá a miniszter.
 
Emlékeztetett, hogy az EP gyorsított eljárást kért az EU bíróságától az ügyben, és felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy míg a Sargentini-per ítéletére csaknem három évet kellett várni, az uniós forrásokhoz rendelt feltételrendszer ügyében alig féléves bírósági eljárást sürgetnek az EP-képviselők.
 
"Állítsuk szembe a két kérdést egymással! Az Európai Unió történetének egyik legösszetettebb jogi természetű ügyében gyorsított döntést akarnak, de egy egyszerű eljárásjogi kérdésben három évet vártunk a döntésre. Hol van itt a jogbiztonság?" - tette fel a kérdést a tárcavezető.
 
A miniszter úgy vélte, ha az EP a jövőben több hatalmat kapna - ahogy az európai baloldal és a magyar ellenzéki EP-képviselők követelik -, akkor ilyen módon élne vissza azzal.